Gondoltam most, hogy megspóroltam a hazautat, mivel James kollégám hazahozott kocsival (semmi gond a bringámmal, azt bevágtuk a kocsiba hátra) így rittyentek valami postnak látszó betűhalmazt. Mi is lesz ebben a szösszenetben, pár szó arról mi is vagyon velem, mik a tervek, meg hasonlók.
Dolgozom ezerrel, hogy minél hamarabb megvalósíthassam az elképzeléseimet. Ez mit is jelent. Most, hogy túl vagyok egy 3 napos day offon, (day off=szabadnap) illetve már 3 nappal vagyok túl, mivel múlt hét vasárnaptól keddig voltam szabad, így újult erővel toljuk a munkát. Persze , ahogy lenni szokott a 3 szabadnap csak részben volt „sikeres”. A fotózás összejött (de ezt olvashattátok, láthattátok a korábbi postomban) de a másik két napot itthon kellett töltenem mivel esett az eső, pedig egy 2 napos Isle of Wight kiruccanás volt tervben. Nem baj majd legközelebb. Vasárnapi meló van, majd jövő héten hétfőn day off és 6 nap meló. Beszélnem kell Trevvel (akinek nem rémlene Trevor a főszakács, a főnököm), hogy a jövő hét utáni hetet végig akarom dolgozni 7/7-ben. Szép menet lesz, mert így 13 napot fogok egyben ledolgozni, de mivel szerencsére itt még a legsűrűbb nap sem közelíti meg azt, amilyen pörgésben anno Balatonon dolgoztam így simán vállalható. De miért is vagyok ekkora „Sztahanovista”... sajnos be kell valljam, hogy a pénz motivál (de most őszintén, a mai világban sajnos a dolgok 99%-nak az alapja a pénz) és a terveimhez szükség van rá és relatíve nem is kevésre. Mivel órabérben dolgozom így csak azzal tudom növelni a bevételem ha többet dolgozom (ez annyira egyértelmű, hogy ég a pofám, hogy ezt részletezni kezdtem :D )
Na de a tervekről. Ha valaki emlékszik (és ha én sem emlékszem rosszul, hogy már írtam róluk) akkor pár hete még az volt a terv, hogy robogó vétel a könnyebb munkába járás végett (nem mintha a bringázással bármi bajom lenne, mert kifejezetten élvezem) majd a Seychelle-i kiruccanás pénzmagjának előteremtése és egy Nikon D7000 vásárlása. (Remélem nem hagytam ki semmit)
Ez eléggé megváltozott, főleg mióta „összehozott” a sors Robi barátommal és rálátást nyertem az itt kinti fotós élet rejtelmeire. De ez mit is jelent. A robogó kapásból kimarad a sorból, bírom én a bringázást, max akkor vásárolok ha olyan huzamosabb esős időszak következik be amitől nem csak a saját, hanem más bokáját is lefosom :D De bízok benne, hogy ez kimarad. A Seychelle-i kiruccanás is el lesz tolva, de ez mit is jelent. Beszélek azzal aki szervezni fogja az utam és nem foglalok szeptember közepén, hanem visszatérünk erre október-novemberben és meglátjuk, hogy akkor hány csilliárd font lesz az nyaralás. Ha vállalható és előteremthető összeg marad akkor a tervezettek szerint megejtjük a 10 napos kiruccanást (vagy ha nagyon muszáj akkor leszorítjuk 7 napra) ha nem, akkor átkerül jövő év elejére. De miért is ezek a nagy változások. Eldöntöttem, hogy a céljaim alá rendelek mindent, értve ez alatt a kényelmesebb munkába járást az év végi Seychelle szigeteki kiruccanást, a heti 2 day off-ot ami alatt fotózhatok.
A jelenlegi terv egy Nikon D3 beszerzése. Ez lenne az:
Akit jobban érdekel milyen is ez a gép, de nem jártas annyira a DSLR-ek világában azoknak itt a pixinfos tesztjének a linkje:
http://pixinfo.com/cikkek/nikon_d3
Tudom, hogy ez egy régebbi full frame (remélem nem baj, ha a fotós kifejezések magyarázatába nem megyek bele, de akit annyira nem érdekel a dolog, azt nem fogja érdekelni, hogy melyik kifejezés mit is jelent, aki ért hozzá az tudja, aki meg a kettő között van úgyis rákeres interneten) váz, de profi, gyors sorozatkép sebességgel és itt kint Angliában jó áron hozzá lehet jutni használtan. Most jöhetne a kérdés hozzáértőktől miért nem D600, D800, D800E a válastásom, hiszen azok nemrég jöttek ki, mindegyik full frame, stb. Ennek 2 oka van. Az egyik, hogy a D3 beépített portrémarkolatos (a többihez kell venni ami az amúgy sem olcsó árát, még használtan is, eléggé megdobja plusszba) a másik, hogy ezzel elkezdek „dolgozni” és ha látszik, hogy megy a dolog, tudom csinálni, „sikeres” vagyok akkor következő váznak vehetek egy D800-at. Ha nem akkor is marad egy full frame profi vázam, ami jó darabig ki fog szolgálni és max. leváltom egy nagyobb felbontásúra, ha valamiért ez a 12,1 megapixel kevés lenne.
Ehhez persze egy minőségi objektív is dukál, mivel a jelenlegi 18-135mm-es objektívem kit objektív így komolyabb munkára nem jó. De amíg összegyűlik a pénz a komoly objektívre addig gyakorlásra, a gép megismerésére, megszokására megfelel. Amúgy a tervezett profi objektív amit első körben vásárolni tervezek ez lenne:
Azért géppel együtt készült képet választottam, hogy lássátok szép méretű egy jószág ez :D És itt egy teszt azoknak akiket netán jobban érdekel a dolog:
http://www.fotovideo.hu/tesztek/objektivek/canon+es+nikon+70200+f28a+nagyvasak.html
Ez a két jószág be fogja kebelezni kb. 2000 szép angol fontomat, de az életben mindenért áldozatot kell hozni. Ha nem kellene albérletre költenem, mert lenne személyzeti szállás a cégnél, máris havi 400 fonttal megemelné a havi elkölthető lovémat és hamarabb „kevesebb” munkával összejönne. De mivel ez sajnos itt nincs így muszáj önként rabigába hajtanom magam. Így most ez az elsődleges cél, ami előttem lebeg és amiért hajtok. Így ha nehezebb napjaim vannak, vagy eszembe jut, hogy hamarabb haza akarok menni (amit sok esetben simán meg is tehetnék) akkor ezekre a dolgokra gondolok és arra, hogy ezekkel mit érhetek el, ha már meglesznek.
Tehát most itt tartunk, hajtunk ezekre és dolgozunk, mert az jó dolog :D És ez nem csak szöveg, hanem így is van. Rég volt ilyen munkahelyem amit ennyire szeretek. Minden nap örömmel megyek be dolgozni még ha tudom is, hogy nehezebb nap lesz. Ilyen munkahelyet kívánok mindenkinek. Olyan mint egy nagy család. Mindenki rendes, kedves, közvetlen, főleg ahogy egyre jobban illeszkedek be és kezdem leszarni, hogy még szar az angolom és néha nem értem őket. Egyre többet beszélgetünk, beszélgetnek velem. Jó érzés, hogy soha egyetlen pillanatra sem éreztették velem, hogy egy „szaros” bevándorló vagyok és nem vagyok lenézve. Meg van becsülve a munkám és én is. Ezt éreztetik velem, ennél több nem is kell. Igaz ehhez az is hozzátesz, hogy a munkámmal mindenkit „megeszek” a cégnél. Gyorsaságban, tisztaságban, mindenben.
Persze most jöhet az, hogy mit nagyképűsködők, mikor csak egy „szaros” konyhai kisegítő vagyok. Lehet, de egy „szaros”utcaseprőnek is jól kell végeznie a dolgát :D De a lényeg a lényeg. Haladok a céljaim felé és élvezem, még ha ezt munkával is kell elérnem és áldozatokat kell hoznom érte. Ha akkora szerencsém lett volna, mikor kijöttem, hogy egyből itt kezdhettem volna (ami nagyon sok dolog miatt nem történhetett meg) akkor már ezek a dolgok rég meglennének, sőt ennél több is... de nem panaszkodom. 9 hónap egy helyben topogás után végre elindultam arra amerre mindig is szerettem volna. Most már nem kell más mint kitartás és lépésről lépésre haladni a kitűzött céljaim felé.
Remélem nem lett se túl hosszú, se túl unalmas, de mivel fotózás hiányában nem tudok képes beszámolókat adni, felfedezésekről írni így marad ez. Illetve hamarosan pótolom az Isle of Wight kiruccanás második részét, ami eddig nem történt meg. Lesz egy beszámoló az angol gasztronómiáról ami talán nem túl nagy de magyar szemnek felettébb érdekes. Ha hétfőn jó idő lesz akkor elmegyek valamerre fotózni és lesz fotós post is.
Ennyi volt már.
